Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 15. ) vegye figyelembe! Sajátos a munkajogi helyzete annak a dolgozónak, akinek a munkaviszonya szünetel. Ilyenkor a munkavállaló - bár továbbra is alkalmazásban áll - időlegesen mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. A szünetelés befejeztével aztán ismét felveszi a munkát. A magyar törvényi szabályozás külön nem nevesíti a munkaviszony szünetelésének eseteit, de ezek a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt. ), illetve néhány más jogszabály rendelkezései alapján könnyen csokorba gyűjthetők. A munkaviszony szünetelhet a munkavállaló és a munkáltató megállapodása, illetve az Mt. -ben foglalt kötelező szünetelés alapján is. Kötelező szünetelés
A törvény erejénél fogva, kötelezően szünetel a munkaviszony:
a keresőképtelenséget okozó betegség,
a beteg gyermek ápolása miatti táppénzes állomány,
a szülési szabadság,
a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság,
a lakásépítésre kapott fizetés nélküli szabadság,
az egyéb okból kapott fizetés nélküli szabadság,
a sor- vagy tartalékos katonai szolgálat alatt, valamint
minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távollétidíj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.
Meddig lehet fizetés nélküli szabadságon a dolgozó?
A fenti esetektől eltérően bármilyen más okból kifolyólag is kérhető a munkáltatótól fizetés nélkül szabadság, azonban ilyenkor az engedélyezés a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. A fizetés nélküli szabadság igényt legalább 15 nappal előbb írásban kell jelezni a munkaadó számára, a fizetés nélküli szabadság megszüntetése esetén pedig 30 nappal korábban kell ezt megtenni. A fenti három, alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadság típust kivéve a fizetési nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítási jogviszony, tehát a munkavállaló nem szerez szolgálati időt és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult és a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik. A végkielégítés szempontjából a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama és a gyermek 3. életéve betöltéséig, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama beleszámít a végkielégítésre való jogosultság feltételeként megszabott időtartamba, de ha bármely más okból van a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon, úgy az az időtartam nem tartozik bele a jogszerző időbe.
A fizetés nélküli szabadság szabályozása – Kinek jó és kinek nem? | drujvary.hu
A gyakorlatban már a szülési szabadság ideje is "fizetés nélkülinek" minősül, hiszen ez idő alatt a nő nem a munkáltatójától kap fizetést, hanem a társadalombiztosítási ellátást veszi igénybe, ezt az időszakot azonban a törvény nem fizetés nélküli szabadságnak definiálja. A kettő közötti lényeges különbség, hogy a fizetés nélküli szabadság idejével ellentétben a szülési szabadság ideje munkában töltött időnek minősül, amely azt jelenti, hogy erre az időre a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó juttatások kivételével a munkavállalót minden olyan juttatás megilleti, amely magához a jogviszonyhoz, nem pedig a tényleges munkavégzéshez kapcsolódik. A szülési szabadság lejártát követően (amelyre szintén kötelező a munkavállalót "elengedni", amennyiben kéri) megkezdődhet a fizetés nélküli szabadság ideje. A törvény szerint a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Fizetés nélküli szabadság 2014 edition
Fizetés nélküli szabadság 2010 relatif
Fizetés nélküli szabadság
Fizetés nélküli szabadság 2012 relatif
Fizetés nélküli szabadság 2010 qui me suit
Gyakori probléma, hogy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszakítását, illetve megszűnését követően a kismamát, kispapát nem várják vissza a munkahelyére. Mindez fokozottan érvényesül a veszélyhelyzet tartama alatt. Nem egyedi eset, hogy a munkáltató már az első munkanapon kezdeményezi az alapbér mértékének csökkentését vagy felkínálja a fizetés nélküli szabadság további igénybevételének lehetőségét. Hogyan kell eljárni ezek visszautasítása esetén? Figyelembe kell-e venni az esetleges bérfejlesztést a szabadság kiadásának tartama alatt? Sok további kérdés merülhet fel, azzal együtt, hogy egyébként a munkáltatóknak mindeközben számos rendelkezés betartására kell ügyelniük. {{ ticleTitle}}
{{ ticleLead}}
További hasznos adózási információk
NE HAGYJA KI! Szakértőink
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Együttműködő partnereink
Renault laguna egr szelep
Karcher wd4 porszívó magyarul
Nav csinálja meg az adóbevallást
Eladó családi ház - Somogy megye, Kaposvár #29687339
Star Wars - A klónok támadása videa letöltés - Stb videó letöltés
Hu
Majonézben van tee shirts
Union Biztosító állás (22 db állásajánlat)
Kerti bútor eladó (új és használt) - Startapró
Szily kálmán szakközépiskola budapest
chevron_right
fizetés nélküli szabadság cimke (215 találat)
2020.
Kulcs-Bér Tudásbázis » Munkaviszony
- Amit a fizetés nélküli szabadságról tudni érdemes - EU-TAX Consulting Kft.
- BAMBUSZ ROLÓ 120X160CM KARBONIZÁLT 2,5 MM - Reluxa, roló,
- Tátra-csúcs | Nosalty
- Pannon fehér nyúl eladó
- Magán ultrahang hatvan
Fontos figyelembe venni továbbá a távmunkavégzésben és a hibrid munkavégzésben dolgozók arányát is. "Akkor jár el megfelelően a munkáltató, ha munkavédelmi szakember bevonásával megvizsgálja, hogy a munkaszervezet átoltottsága mellett melyek azok a munkakörök, amelyeknél a védőoltás felvétele lehet megfelelő munkavédelmi eszköz ahhoz, hogy a koronavírussal történő megfertőzöttség és a fertőzés továbbadásának esélye alacsony szinten maradjon"
A döntés meghozatalát követően a munkáltató az érintett munkavállalókat köteles arról tájékoztatni, hogy munkavégzésük feltételeként előírja a védőoltás felvételét. A tájékoztatásnak ki kell terjedni az első oltás (egydózisú oltás esetén a védőoltás) felvételének határidejére, továbbá a védőoltás felvételének elmulasztása miatti jogkövetkezményekre is. A tájékoztatást írásban kell megtenni, amely történhet papíralapon, e-mailben vagy egyéb elektronikus úton is. A tájékoztatást ugyan indokolni nem kell, de későbbi jogvitában a munkáltató kell, hogy indokolja döntése jogszerűségét.
Ebbe mind a jogosultság, mind az esetleges egyéb feltételek beletartoznak. Ebből következően annak tartama sem a munkavállalón múlik. A fizetés nélküli szabadságnak nincs maximális időtartama, az bármeddig, így hosszú évekig is tarthat. Ha jól értem, nem rendelkeztek a fizetés nélküli szabadság hosszáról – ilyenkor azt bármelyik fél bármikor jogosult megszüntetni. A munkakör megszüntetése jogszerű felmondási ok. A munka törvénykönyve ( Mt. ) 65. § (3) bekezdése csak a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartamára ír elő felmondási tilalmat. Ebből következően a munkaviszony megszüntetésére a más jogcímen biztosított fizetés nélküli szabadság igénybevétele alatt is lehetőség van. A munkáltató lehetőségei azonban korlátozottak [Mt. 66. § (1) bekezdés], mivel a munkavállaló nem végez munkát, így hibázni sem tud, ha pedig éppen a munka hiánya és a munkaviszony megszüntetésének elkerülése érdekében került sor a fizetés nélküli szabadság igénybevételére, a munka hiánya nem indokolja a munkaviszony megszüntetését.